Persze megvolt még a barátom.Jártunk.Írtam már,mindez mivel járt.Tán a semminél is
kevesebb.Akkor ismertem meg őt.Jóval idősebb volt nálam.Első tanítóm volt,de nem dugott
meg soha.
Első alkalommal úgy ért engem mint a hurrikán!Nem úgy viselkedett velem,mint gondoltam.
Fiatal voltam,tapasztalatlan,szűz.Annyit mondott nekem:Nem te vagy a legszebb.
Korántsem.De látom,hogy ribanc vagy.Ezért kellesz.
Sokáig végigkísért engem a lénye,nagy hatással volt rám.
Már elsőre maga elé térdeltetett és számba vágta faszát.Teljesen más volt neki,mint
barátomé.Annyira meglepődtem,megijedtem.Tudtam,ő az a férfi,kit akartam.
De mégis,megijedtem.Hirtelen ért.Egyszerre undorodtam és élveztem.
Végigsöpört rajtam,használt mint egy játékszert.Mélyre tolta torkomban,erőszakosan,
szinte dugta a szám és míg a kíntól,megeröltetéstől,reflexből könnyem fojt,dölt a
nyálam,toroknedvem,hangosan öklendeztem,igy szólt:Érzed hogy ribanc vagy ugye?
Félelem,kín,élvezet,ez volt bennem,és nem tudtam melyik a nagyobb.
Megsemmisültem szinte,ahogy vágyát élte rajtam,majd kirántotta,és ekkor,
ekkor hangzott el az,amitől más lettem,amitől nővé váltam hirtelen,ami mindent
megváltoztatott,ami eltüntette a kislányt,hogy helyét egy felnőtt vegye át.
-Látom,hogy micsoda vágy él benned!Éreztem az első pillanattól!Amiket titokban
gondoltál,mind igaz!Nem kell hogy kételkedj!Törjön ki belőled,és ne félj,ne szégyenkezz
többet!
Néztem rá,csak néztem rá fel,és éreztem,hogy átalakul a bensőm.Új fény jelent meg
a szememben.Nem szégyeltem többé a bensőm!Eltűnt a szégyenérzet,eltűnt a
bizonytalanság.Benyálaztam falloszát,és mosolyogva,magam helyeztem újra a számba.
